Gy.I.K

A Klíma karbantartásának szempontjából legfontosabb része a korlátlan légáramlás fenntartása. A por, szennyeződés és a kosz, a klíma rendszer legrosszabb ellenségei. Akár beltéri, akár kültéri egységről van szó, minden szűrőt tisztán, hőcserélőt szennyeződésektől elzáródásoktól mentesen kell tartanod.

Javasoljuk, hogy klíma fűtési és hűtési rendszeredet évente kétszer ellenőrizd/ellenőriztesd; ideális esetben tavasszal és ősszel. Azt is javasoljuk, hogy a szűrőt rendszeresen tisztítsd/cseréld , a szűrő típusától függően. Ez önmagában kiküszöböli a leggyakoribb problémákat, amelyeket javítani kell, és jelentősen csökkentheti a súlyosabb meghibásodás valószínűségét.

HVAC a rövidítése (Heating) fűtés , (Ventilation) szellőzés és (Air Conditioning). azaz légkondícionálásnak. A HVAC kifejezés rendszerint a teljes fűtési és hűtési rendszert foglalja magában, légcsatornából, a légszűrőből, párásító kezelőszervből és érzékelőkből áll.

Keresse meg a címkét a berendezés külső felületén ellenőrizze a gyártás dátumát. Ha a berendezés öt évnél fiatalabb, akkor lehet hogy még garanciális. A jótállási feltételek gyártótól , forgalmazótól, és a telepítőtől függően változnak. Az Rmax szakembereivel ellenőrizheti fűtési és hűtési rendszerének jótállási állapotát. 

A szűrő rendszeres cseréje elősegíti a fűtési és hűtési rendszer csúcsteljesítményét, és javítja a beltéri levegő minőségét. Ezáltal a komfortérzetedet is javítja. Fontos a szűrők rendszeres cseréje, hogy biztosítsuk a megfelelő levegőáramlást, és megóvjuk otthonunkat a portól, allergénektől és baktériumoktól. Így elkerülhetők a klímából áradó kellemetlen szagok is.A szűrő típusától függően különböző időközönként szükség lehet a szűrő cseréjére. Javasoljuk a klímaberendezés szűrőinek rendszeres ellenőrzését és ennek ütemezését. Ezt meg is tudjuk tenni ön helyett ha bejelentkezik a weboldalunkon, vagy szerelés alkalmával belegyezik hogy az ön adatait felvehessük annak érdekében, hogy értesíthessük a megfelelő időközönként. Természetesen a döntés az ön kezében lesz, az emlékeztetőt el fogjuk küldeni az ön email címére, és ha úgy érzi szükséges jönnünk, csak a kérése után fogunk érkezni.

Igen. A hangos fűtő- és hűtőberendezések hozzájárulnak a zajszennyezéshez is. Noha az alacsonyabb hangszinthez nem kapcsolódnak pénzügyi megtakarítások, a hűtőrendszer hangminősége jelentős hatással lehet a te, vagy akár a szomszédod (ahol a kültéri egység lehet) otthona kényelmére, élvezetére. A légkondícionáló vagy a hőszivattyú zajszintje számos tényezőtől függ, például az egység életkorától és gyártmányától, megfelelő felszereléstől, lelazult alkatrésztől, esetleges adagolószelep hibától, valamint attól, hogy a kompresszor szigetelt e vagy sem. Ez mind mind hozzájárulhat a zaj mennyiségéhez. 

Vajon furcsa hangot ad? Elegendően hűti vagy melegíti otthonod minden részét? Volt hosszabb ideig lehűlés vagy felmelegedés? Az elektromos számlák nyilvánvaló ok nélkül emelkedtek? Ez azt jelzi, hogy probléma merült fel, amely javítást igényel. A legtöbb esetben minél tovább késik, annál rosszabbá válnak a mögöttes problémák. Ezért mindenképpen vedd fel a kapcsolatot velünk, hogy ellenőrizhessük a rendszeredet, amikor bármi szokatlant észlelsz.

Bármely hűtő- vagy légkondicionáló rendszer egyik fő eleme a kondenzátor. Nagyobb, mint az elpárologtató, mert nemcsak az elpárologtató hőterhelését kell leadnia, hanem az elpárologtató és / vagy a csővezetékeken létrejövő elnyelt esetleges túlhevítést is. A kondenzátornak le kell adnia azt a hőenergiát is, amelyet a kompresszor által beszívott gőz állapotú hűtőközeg összenyomásakor keletkezik. Ezt gyakran a kompresszió hőjének vagy a kompresszió munkájának nevezik.

Ahogy a neve is mondja, a kondenzátor egyik fő feladata a kompresszorból hozzá küldött hűtőközeg kondenzálása. A kondenzátornak azonban más funkciói is vannak. A túlhevítés és az utóhűtés a kondenzátor további fontos funkciója.

 

Összefoglalva, a kondenzátor három fő funkciója a következő:

Túlhevített gőz hűtése kondenzációs hőmérsékletig;

Kondenzáció

Utóhűtés.

 

Túlhevített gőz hűtése kondenzációs hőmérsékletig;

A kondenzátor első lépésként a kompresszorból érkező túlhevített gőz hőjét adja le. Ez előkészíti a kompresszor nyomóvezetékéből érkező nagynyomású túlhevített gőzöket kondenzációra, a fázisváltást gőzről folyadékra. Ne feledd, hogy ezeknek a túlhevített gőzöknek el kell veszíteniük túlmelegedésüket, mielőtt elérnék a kondenzációs hőmérsékletet egy bizonyos kondenzációs nyomáshoz. Miután a kondenzátor kezdeti részei elegendő túlhevítést visszahűtöttek ( ez kb. a kondenzátor felső 1/3 -a [fentről lefelé áramolva hűl!!] )és a kondenzációs hőmérséklet elérte, ezeket telített gőznek nevezzük. Itt a hűtőközeg elérte a 100% -ban telített gőz állapotot.

Kondenzáció

Mint korábban említettük, a kondenzátor egyik fő funkciója a hűtőközeg gőz állapotának folyadékká való kondenzálása. A kondenzálás rendszerfüggő, és általában a kondenzátor alsó kétharmadában történik. Miután a kondenzátorban elértük a telítettség vagy a kondenzációs hőmérsékletet, és a hűtőközeg elérte a 100% -ban telített gőzt, több hő elvonásával kondenzációra kerülhet sor.

Mivel több hőt ad le a 100% -ban telített gőz, a gőz folyadék halmazállapotúvá válik, kondenzálódik. (Mint a pálinkafőzésnél a nedü hűtése a vizeshordóba belecsavart rézcsőben)  Kondenzáláskor a gőz fokozatosan folyadékká válik, amíg 100% -os folyadék nem marad meg.

Ez a fázisváltozás vagy állapotváltozás egy példa a látens hőleadási folyamatra, mivel az eltávolított hő látens hő, nem pedig érzékelhető hő.

 

A fázisváltozás (amikor a gőz folyadékká alakul) ugyanazon a hőmérsékleten történik, annak ellenére, hogy a hőt vonunk el. Ez az egy hőmérséklet a kondenzátor telítési nyomásának megfelelő telítési hőmérséklet. Ez a nyomás bárhol mérhető a hűtőrendszer magas oldalán, mindaddig, amíg a vezeték és a szelep nyomásesése és vesztesége elhanyagolható. Az 1. táblázat a HFC-134a nyomás / hőmérséklet diagramja.

 

(Megjegyzés: Ez alól kivételt képeznek a hűtőközegek majdnem azeotrop keverékei (blendek) [ASHRAE 400 sorozatú keverékek]. Ezekkel a keverékekkel  (blendek) észrevehető hőmérsékleti csúszás vagy hőmérsékleti tartomány alakulhat ki, amikor a keverék fázisváltozik.]

 

Utóhűtés

A kondenzátor utolsó feladata a folyékony hűtőközeg tovább hűtése. Az utóhűtés már érzékelhető hőnek minősül -tehát hőmérővel mérhető- , amelyet 100% -ban telített folyadékból veszünk el, . Technikailag az utóhűtés az utóhűtés után mért folyadékhőmérséklet és a folyadéktelítettségi hőmérséklet különbsége egy adott nyomáson.

Ha további hőleadás történik, a folyadék további érzékelhető hőleadási folyamaton megy keresztül, és veszít hőmérsékletéből a hőleadás miatt. A folyadék ami hidegebb mint a kondenzátorban lévő telített folyadék, az az utóhűtött vagy túlhűtött folyadék. (Lásd az 1. ábrát.)

 

Az utóhűtés azért fontos folyamat, mert elkezdi csökkenteni a folyadék hőmérsékletét az elpárologtatási hőmérséklet felé. Így a párologtatóban lévő folyadék nagyobb mennyiségű elpárologtatása felhasználható a termék hasznos hűtésére.

 

Piszkos vagy eltömődött kondenzátor

Ha a kondenzátor piszkos vagy szennyezett, kevesebb hőátadás történhet a hűtőközegből a környezetbe. A piszkos vagy eltömődött kondenzátorok az egyik leggyakoribb probléma a hűtő és légkondicionáló területeken. Ha levegőhűtéses kondenzátorral kevesebb hőt lehet visszavezetni a környező levegőbe, a hő elkezd felhalmozódni a kondenzátorban. Ez a hőfelhalmozódás a kondenzátorban megnöveli a kondenzációs hőmérsékletet. Amikor a kondenzációs hőmérséklet emelkedik, eljön egy olyan pont, ahol a kondenzációs hőmérséklet és a környezeti hőmérséklet (Ezt nevezzük Delta T-nek) közötti különbség elég nagy ahhoz, hogy a kondenzátor hőjét elvigye.

Ne feledd, hogy a hőmérséklet-különbség a hajtőerő a hőátadáshoz bármilyen anyag között. Minél nagyobb a hőmérséklet-különbség, annál nagyobb a hőátadás. A kondenzátor így elegendő hőt enged el a megemelt Delta T-nél, ahogy koszos kondenzátorral működik. A rendszer így azonban most nagyon nem hatékonyan működik, mivel a magasabb kondenzációs hőmérséklet és nyomás hatással van visszafelé a kompresszorra, és magas kompressziós arányt eredményez.

 

Biztos találkoztál már olyannal hogy egy légkondicionáló kültéri egységében lévő hőcserélőt nyárfa pühő, szöszök, levél morzsalékok borítják.Ezek mind mind blokkolhatják a kondenzátor légáramlását, ami nagy kondenzátornyomást és hatásfok csökkenést okoznak.

 

Például: Tegyük fel, hogy egy R-134a léghűtéses kondenzátor 10 bar (44 °C) kondenzációs nyomáson, 32 ° C-os környezetben üzemel.  Ekkor a Delta T értéke 12. Ha ez a kondenzátor elszennyeződik vagy eltömődik, a kondenzációs nyomás 15 bar (57 °C) Emelkedhet ugyanabban a 32 ° C-os környezetben. A kondenzációs hőmérséklet és a környezeti hőmérséklet közötti Delta T azaz a hőmérséklet-különbség most 25° C. A kondenzátor le tudja adni a hőt ezen a Delta T-n, de ez az egész rendszert nagyon hatékonytalanná teszi. Ilyenkor ha a rendszert egy nagynyomású védőkapcsoló nem védi, a kompresszor leégése idővel bekövetkezik.

Sűrítő tér

A dugattyús kompresszorok mindegyikében van némi szabad tér a szeleplemez és a dugattyú teteje között, hogy elkerüljék a kettő ütközését. A modern kompresszor-technológia csökkentette ezt a teret, de azért még mindig létezik. A dugattyú felső holtpontjánál a kiömlő gőz beszorul ebbe a térbe. Amikor a dugattyú lefelé indul, ennek a csapdába eső -magasabb nyomású- maradék gőznek újra ki kell terjeszkednie a szívóvezeték lévő gőz nyomására, mielőtt a szívószelep kinyílik. Mi tovább csak akkor tud kinyílni a szívószelep amikor már a sűrítőtérben kisebb a nyomás mint a szívóvezetékben. Szóval ha egy kondenzátor magasabb nyomással működik, akkor ez a nagyobb nyomású gőz csapdába esik a sűrítő térben. Ennek újból ki kell tágulnia, mielőtt a nyomása elérné a szívóvezeték nyomását, ami lehetővé teszi a szívószelep kinyitását. A lényeg hogy a szívó ütem elpazarolt része amíg a tér addig nő hogy a benne lévő maradék nagy nyomású gőz nyomása a szívóvezetékben lévő gőz nyomása alá esik.Ez a kompresszor  alacsony volumetrikus hatékonyságát okozza. Ezután a rendszer hosszabb ideig fog működni, kevésbé lesz hatékony, és magasabb áramfelvétellel fog működni.

 

Magasabb túlhűtött folyadék hőmérsékletek

Piszkos vagy eltömődött kondenzátor esetén a kondenzátorból kilépő túlhűtött folyadék hőmérséklete is magasabb lesz. Ez azt jelenti, hogy a kondenzátorból kilépő folyadék hőmérséklete távolabb lesz a párolgási hőmérséklettől. Emiatt nem lesz tiszta folyadék halmazállapotú a hűtőközeg az adagoló készüléknél, és alacsonyabb nettó hűtési hatást eredményez a párologtatóban.

 

Magasabb kibocsátási hőmérsékletek

A kompresszor kibocsájtott gőz hőmérséklete szintén magasabb lesz, mert a magasabb kondenzációs hőmérséklet és nyomás magasabb kompressziós arányt okoz. A kompresszornak most több energiát kell fordítania a szívócsőben lévő gőz sűrítéséhez a nagyobb kondenzációs vagy ürítőnyomás miatt. Ezt a hozzáadott energiát tükrözi a magasabb kiürítési hőmérséklet és a magasabb áramfelvétel. A kompresszor kiürítési hőmérséklet soha nem haladhatja meg a 225 ° C-ot? kb. 6 hüvelyk a kompresszorból. 225-nél melegebb ürítés? a közeljövőben kompresszor meghibásodást okoz.

A kültéri egység helyének rossz megválasztása esetén a kondenzációs egység vissza is keringtethet a kondenzátoron átáramoltatott felforrósodott levegőből. Ha lehetséges, próbáljuk meg mindeig betartani a gyártó által előírt távolságokat.

Az épület keleti oldalán elhelyezkedő kondenzációs egységek általában a nap legmelegebb időszakaiban árnyékban vannak. Ez segít csökkenteni a kondenzációs nyomást. Ezenkívül a kondenzációs egységek levegőkibocsájtási oldala soha ne nézzen szembe a jellemző széliránnyal. Ez gátolja a kondenzációs egységből a szeles napon történő áramlást. A szél is forgathatja a ventilátort a cikluson kívül, és ez problémákat okozhat a ventilátor motorjának elindításában.

Néhány egyszerű tipp:

• Tisztítani és cserélni kell a szűrőket renszeresen.
• Ha a ventilátor be van kapcsolva, akkor a rendszer egyenletesebben melegszik és hűl. A ventilátor folyamatos légmozgást biztosít az egész otthonban, és lehetővé teszi a jobb szűrést.
• A szélsőséges napsugárzásnak kitett ablakokra rakjon árnyékolókat, redőnyöket hogy a szoba hőmérséklete mérsékeltebb legyen.

A kellemetlen szagokat baktériumok és gombák okozzák amelyek kitűnően érzik magukat a hűvös párás környezetben ami a klímaberendezés beltéri egységében adódik hűtés üzemmódban. Ezek a baktériumok valójában negatívan befolyásolhatják a beltéri levegő minőségét olyan vegyi anyagok által, amelyek allergiás reakciókat vagy szemirritációt okozhatnak.

A baktériumok, a poratkák, az állati szőr, a macska nyál és a penész szintén okai lehetnek otthona szagproblémájának. Ezeket a részecskéket a klíma mind-mind keringeti a beltér levegőjében üzem közben, és megtapadnak a klíma belső felületén.

Ezeket mind mind a klímaberendezések rendszeres gomba és baktériumölő tisztításával lehet elkerülni. A komolyabb vegyszerek még tapadásgátlóval is el vannak látva hogy azután nehezzebben tapadjanak a klímaberendezés felületéhez a szennyeződések, ami által újabb baktériumok kerülhetnek a beltéri egység belsejébe.

A rossz szellőzés is elősegíti a kellemetlen szagokat. A falak, ablakok páralecsapódása és a stagnált levegő a szellőzés rossz jele. Egy képzett szervizszakértő technikus megvizsgálhatja klíma rendszerét, hogy megállapítsa, vajon ezt a kérdést kell-e kezelni. A technikus arról is tájékoztatja Önt, hogy hogyan érdemes szellőztetni, hogyan cserélje le a beltéri levegőt.

Minden ember és minden ház eltérő kényelmi igényt jelent. Az irritáció és kiváltó küszöbök, amelyek befolyásolják az emberek egészségét és kényelmét, kombinálják a megfelelő megoldások meghatározását. A magas küszöbszinthez egyszerű megoldásokra lehet szükség, például jobb légszűrőre. Az alacsony küszöbszinthez szükség lehet összetettebb légtisztító rendszerre a kiváltó okok és az irritáló anyagok csökkentésére. A te tapasztalataid alapján segíthetünk eldönteni, hogy mely beltéri levegőszűrő és tisztító termékek megfelelőek számodra.

A Magyar Környezetvédelmi Hatóság által készített tanulmány szerint a beltéri levegőszennyező anyagok expozíciója százszor nagyobb lehet, mint a szabadban. A gyakori takarítás és porszívózás csökkentheti az otthoni por és atkák mennyiségét. A levegőben lévő részecskék azonban nem mindegyike eltávolítható. A szűrőberendezések segíthetnek eltávolítani olyan részecskéket, amelyek túl kicsik ahhoz, hogy esetleg a porszívóval elfogjuk. Néhány szűrőberendezés magában foglalja az UV-fény egységeket, légszűrőket, amelyek még a baktériumokat is elpusztítják.

A hőmérsékleti beállítások az évszaktól és a személyes preferenciáidtól függenek. Nyáron az átlaghőmérséklet 22–24 C°. Ne feledd, amikor elhagyod a házat, próbáld elkerülni a nagy hőmérséklet különbséget a kinti és a benti levegő között. Egészséged érdekében nem javasoljuk hogy a hőmérséklet különbség 5-8 C° -nál magasabb legyen. Ez energiatakarékosság szempontjából is kedvező.